A holnap küszöbén

Műfaj: songfic – Aholnap küszöbén-Follow the flow

Motívum(ok): tündérek, négyszögletű kerekerdő

Inspiráció: Egy HongKong-i lánnyal „penfriend”-ek vagyunk, akinek küldtem egy képet a házunk előtti ligetről. Azt mondta olyan, mintha tündérek laknának benne.

 A félhomályban alig mozgott valami, egyedül a szellő mozgatta a lombokat és a virágoskertek növényeit. A szürke fátyolként elterülő köd lassan ucsúdni kezdett az utcákból. A villanyoszlopok fénye még halványan pislákolt az utak mentén. Lassan a madarak is az új nap csodáiról kezdtek dalolni.

 Az emberek vagy aludtak még vagy a kávé zamatos illatát szívták testükbe, hogy reményt öntsenek az újabb napba. Ezek a reggelek voltak azok, mikor a csodák történtek és a békés pillanatokat átadták az örökkévalóságnak. A négyszögletű kerekerdő tündérei ilyenkor bújtak elő, hogy segítsék a környezetüket átlendíteni a holnap küszöbén. Mikor még az éjszaka andalogva elindult, hogy helyet adjon egy új, reménnyel teli holnapnak.

 Az erdő lakói ilyenkor járták végig a falut, hogy harmatot gyűjtsenek és áldást szórjanak az emberek terményeire, jószágaira és gyermekeire.  Olykor ugyan kénytelenek voltak zeg-zugokban megbújni, nehogy a munkába igyekvők észrevegyék őket.

 Minden reggel ugyanaz, ahogy az éj véget ért és egy új nap ébredt a világra, ők útra keltek. Már régóta ezt csinálták. Már nem is emlékeztek lassan milyen régen kezdődött ez az egész. A századok során az emberek egyre kevesebbet gondoltak rájuk és lassan elfelejtették őket. A hajnali apró csodákat, mikor összeért a föld az éggel, már teljesen természetesnek vették. Mindezek ellenére, az erdő gyermekei nem tehettek mást, csak folytatták hagyományaikat. Mert bár az erdő fölöttébb megfogyatkozott, és az utak szélén eldobált szemetet gyakran hozzájuk vitte a szél, még így is. Nem tehettek mást, mint tiszta szívből szeretni azokat a balga embereket és segíteni őket. Még akkor is, ha szépen lassan, de méregbe fojtották őket.